A budai rakparton állt egykor gróf Andrássy Tivadar palotája, melynek ebédlőjét Rippl-Rónai József tervezte 1898-ban szecessziós stílusban. A kor legjobb iparművészei dolgoztak a kivitelezésen Rippl-Rónai irányításával.

A sajnálatosan elpusztult belső berendezés komplett mása a Kaposvári Rippl-Rónai villában újraszületett.

Az ebédlő összetevőit, a nagyméretű ovális asztalt, kárpitozott székeket, nagy-tálalót, kis-tálalót, gránit-berakású kandallót, a Vörös ruhás nő című képet és az ebédlő ólomüveges ablakot mai mesteri, művészi kezek rekonstruálták.

Az előzetes kutató munkát Horváth János a Rippl-Rónai Múzeum művészettörténésze végezte, az ebédlőt magába foglaló épület terveit L. Balogh Krisztina Kaposvár főépítésze készítette. Mi a NAFA Kft. pedig az rekonstrukciós eljárást végeztük.

Cégünknél a NAFA Kft.-nél mestereink, restaurátoraink készítették a bútorokat és az ablakszerkezeteket. A rekonstrukciós gyártási eljárás során folyamatos volt az egyeztetés a műszaki terveket készítő Horváth Jánossal.

A kivitelezés, a gyártás közben a feladatnak megfelelően korabeli technológiát és munkafolyamatokat alkalmaztunk. Nemcsak hagyományos munkamódszerekkel, hanem az eredetivel megegyező, illetve azzal harmonizáló anyagokkal dolgoztunk.

A kor asztalos iparára jellemző szerkezeti kötéseket, technikai megoldásokat alkalmaztunk: ollós csapok, núttolás, fiókok összeépítése fecskefarkú, félig takart fecskefarkú nyitott fogazással, furnérozás, színfurnér és vakfurnér alkalmazásával, hagyományos veretek, csapos pánt, réz zsanér, golyós csappantyú.

A felületek csínozása kézi sellak- politúrozással történt.

A műhelyrajzok Horváth János tervei alapján készültek több mit 100 éves fényképek, dokumentumok felhasználásával. Az eredeti méreteket úgy lehetett pontosítani, hogy a tálalószekrény archív fotóján látszó porcelán váza szolgált az arányszámítás alapjaként.

Ugyanis a szekrény fotóján lévő váza fennmaradt a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban.

Munka közben adódott egy kizárólag gyakorlati érzékkel megoldható probléma. Az archív képek alapján nem volt kideríthető a kis tálaló középső ajtajának nyitásmódja, mivel a fényképeken csak csupán csukott állapotban volt megörökítve. A szekrényajtó nyíthatására jól működő és a kornak is megfelelő megoldása hárult ránk. Tudtuk, hogy a korabeli bútoroknál mindig volt valami egyedi technológiai megoldás, ami jellemző volt az adott műhelyre, és abban a praktikusság jelentette a fő szempont.

Megfejtettük, hogy az ajtólapot felülről lefelé asztal szerű lehajtással lehet kinyitni. A megoldást melyet szakembereink megfejtettek, kitaláltak, Horváth János is igazolt a régi fotók alapján, árnyék rések kinagyításával.

További fontos részletkérdéssé vált, hogy annak idején Andrássy gróf nem fogadta el Rippl-Rónai székterveit, helyettük a stílus egységességét megbontó angol ”vindsor” típusú gyári székeket rendelt. Horváth János megtalálta az eredeti székterveket és a rekonstrukciót Rippl-Rónai eredeti tervrajzai alapján készítettük el.

Az ebédlő ólomüvegeit Balogh Eleonóra Ferenczy-díjas üvegművész és restaurátor műhelye készítette el, hosszas kutató munka eredményeként.

Az általunk rekonstruált Andrássy ebédlő megtekinthető a kaposvári Rippl-Rónai Villa új látogatóközpontjában, amelynek ebédlő szobája a budai palota alaprajzát és berendezésmódját szinte teljes mértékben megvalósítja, így itt újra érvényesül Rippl-Rónai művészi koncepciója, egy „zárt kert”.

És az ebédlő szintén megtekinthető Tiszadobon, az Andrássy-kastélyban. Az előbb említett újjászülető bútort az első gyártást követően egy év múlva a Nyíregyházi Múzeumok megrendelésére ismét legyártottuk. Andrássy gróf halála után ide Tiszadobra került a komplett ebédlő Budáról, ezért úgy gondolták Ők is szeretnék ha náluk is része lenne a múzeumnak.

Rippl-Rónai József 1861. május 23-án született Kaposváron.

1887-től 1990-ig Párizsban élt és ott bekapcsolódott a modern festészet, az art nouveau művelésébe. A festészet mellett goblein képeket is tervezett, melynek hímzési munkáját élete párja, Lazarine Baudrion készítette.

1897-ben gróf Andrássy Tivadar meghívására Tőketerebesre utazott, ahol megbízást kapott a gróf Budán álló palotájába a családi ebédlő berendezés megtervezésére és a kivitelezési munkák megszervezésére és lebonyolítására.

Az eredeti ebédlő két év alatt készült el teljesen (1897-1899). A bútorzatot Thék Endre bútorgyáros készítette, az ólom üvegeket Róth Miksa készítette.

Rippl-Rónai a tervezésnél és a kivitelezésnél teljesen szabad kezet kapott, melyet ezúttal az anyagiak sem korlátoztak, így lehetősége nyílt egy teljes, stílusában egységes enteriőr megalkotására.

Rippl-Rónai a tervezéshez felhasználta a tőketerebesi kastély rózsakerti motívumait, és a rózsakertben sétáló szép grófné alakját. A bútorok formavilágát egy párizsi kápolna oltár szekrénye ihlette.

Rippl-Rónai az ebédlő ablak ólomüveg betéteibe ültette át a rózsakert motívumait. A tetőbevilágító mennyezeti ablakot szintén ólomüveges betétekkel valósította meg, ahol a fák lombjai és a felhők motívumai valósulnak meg.

A tányérokat Pécsen a Zsolnay Vilmos gyárban kivitelezték.

Rippl-Rónai így ír a Visszaemlékezésekben:” … nemcsak a piktúrámhoz stílusban közel eső szőnyegeket, hanem ízlésemnek megfelelő módon tányérokat, üvegeket, bútorokat is terveztem, ami ebben az időben nagyon feltűnő, majdnem egyedülálló dolog volt. Társaim, így Maillol is csak itt-ott csináltak legfeljebb kerámiai dolgokat, mást nem. Maillol ebben is folyton Gauguin keramikus fazekainak nyomán. Bútorra egy sem gondolt, pláne nem egy egész berendezésre. Párisban sem röpködtek – legalább akkor még nem – az olyanféle ízlésű és vagyonú emberek, mint a megboldogult Andrássy Tivadar gróf. – Ki is mert volna látatlanra, minden példa nélkül ily vállalkozásba fogni?”

Az ebédlő teljesen kész állapotba 1899-ben került, de soha nem került a nyilvánosság elé, bár 1898 decemberében Budapesten az új Iparművészeti Múzeumban rövid idei kiállították az ebédlő néhány darabját.

A gróf 1905-ben történt halála miatt eladásra került a budai palota. A grófnő férjhez ment a sógorához, Andrássy Gyulához és az eredeti ebédlőt 1910 körül átköltöztették Tiszadobra Andrásy Gyula kastélyába. Itt végül az első világháború végén, 1918-ban megsemmisült. A környékbeliek betörtek a kastélyba, feldúlták, kifosztották. Az ebédlő darabjait, értékeit széthordták.

A ”Vörösruhás nő” szerencsésen a Szépművészeti Múzeumba került, így megmenekült.

A fennmaradt fényképekből, a művész eredeti tervrajzaiból, már ami megmaradt belőle, a megmaradt vázából és a kárpit méreteiből rekonstruálható volt az ebédlő, melyet Horváth János művészettörténész végzett. A bútorzat és az ablakszerkezet rekonstrukcióját a NAFA Kft. valósította meg.

A széles körben csak festőművészkén ismert Rippl-Rónai iparművészi oldaláról is megismerhető lett. Jól látható Rippl-Rónai művészi koncepciója a „zárt kert”.

Az Andrássy-ebédlő állandó kiállításával kibővített kaposvári Róma-Villa 2013-ban elnyerte „Az év kiállítása” díjat.

Eredeti képek megtekinthetőek az Iparművészeti Múzeum honlapján ezen a linken.

A Kaposvármost.hu az ünnepélyes átadás után a kiállításról készített egy rövid videót melyet ezen a linken láthat.

Egy cikk a Blikkben ezen a linken keresztül.

Amennyiben további restaurálási munkáink is érdeklik kérjen információt az alábbi elérhetőségeink egyikén.

Vagy kérjen árajánlatot most, restaurálási, rekonstrukciós folyamat lebonyolítására!

Mobil: 30/396-8807

E-mail: info@butor-restaurator.hu